Kiszombor közvetlenül Makó mellett található, a 43-as út mellett: a hetvenes években épült elkerülő szakasz miatt a Nagylakra igyekvők már nem vágnak át a településen, ami a jelenlegi forgalom mellett tiszta szerencse. Nagy Tibor, a település előző polgármestere évek hosszú munkájával „lobbizta ki” a határátkelőt, amely akkor még csak reggeltől estig üzemelt. 2003-ban váltottak át 24 órás nyitva tartásra, de akkor még csak 3 és fél tonnás járművek járhattak át: ezt a korlátot a közelmúltban 7 és fél tonnára emelték. A jelentős erőfeszítéssel kiharcolt létesítmény közvetlen környezetére gyakorolt hatásai ma már világosan körülrajzolhatóak.

Csak a maradék pénzt költik itt el

– Az iparűzési adóbevételünk nem növekedett, hiszen nálunk még mindig magasabbak az árak, mint Romániában – magyarázza Szegvári Ernőné polgármester. – A bevásárló turizmus célpontjai nem mi vagyunk, hanem Makó és Szeged nagy áruházai, a Tesco és a Cora. Az emberek csak a megmaradt pénzüket költik el nálunk. Elsősorban a személyes kapcsolatok terén profitálunk az átkelőből.

A határ meghúzása itt is, ahogy az egész határszakaszon, családokat szakított ketté, és kapcsolatokat vágott el: az átkelő újra megnyitotta a lehetőséget, hogy a kiszomboriak Óbébára, vagy Nagyszentmiklósra látogassanak, részt vegyenek a falunapokon, összehozzák a focicsapatokat, és általában véve felelevenítsék a jószomszédi viszonyt azokkal a közeli községekkel, amelyeket 2000 előtt csak Nagylak irányából, jelentős kerülővel látogathattak.

A nagyszentmiklósiak Kiszomboron is plakátolnak

– A forgalom jelentősen megnőtt – mondja Szegvári Ernőné. – Évről évre többen ismerik fel, hogy itt viszonylag gyorsan át lehet jutni Romániába, és hogy erre vezet a legrövidebb út Temesvár felé. Legtöbbet emberi kapcsolatokban hozta az átkelő. Gyakori, hogy hozzátartozó, rokonság maradt a határ túloldalán, különösen, ha valaki Romániából települt át Kiszomborra a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején,. Ha Óbébán van egy bál, rendezvény, bizony átmennek tőlünk családok. Amikor a temesvári színház tart előadást Nagyszentmiklóson, a kiszomboriak elmennek megnézni. A nagyszentmiklósiak eleve nálunk is plakátolnak.

Ami a gazdasági hatásokat illeti: nem ezek domináltak akkor, amikor az állomás terve felmerült, hiszen Kiszombor jelenleg nem küzd különös nehézségekkel. A főút mellett fekszik, annak minden pozitív hatását élvezi, de hátrányai nem érintik. Az alapvetően mezőgazdasági beállítottságú, eredetileg hagymatermesztésre berendezkedett községből a munka nélkül maradókat elszívja Szeged és Makó, 2000 óta pedig a folyamatosan növekvő létszámot foglalkoztató határállomás is javítja a foglalkoztatási statisztikát.

– Amióta a schengeni előírásokat kell betartani, azóta kibővítették az átkelőt – meséli a polgármester – így nagy számban dolgoznak ott kiszomboriak civilként és hivatásosként egyaránt. Tartunk azonban attól, hogy ez a helyzet ideiglenes – ha a schengeni határ arrébb költözik, akkor itt leépítésekre kerül sor.

INTERREG-támogatással összeérnek a kerékpárutak

A foglalkoztatási konjunktúra tehát nem tart örökké, a kereskedelmet sem lendíti fel jelentősen az átmenő forgalom – a mobilitásban megnyilvánuló előny azonban később is megmarad. Kiszombortól már megépült INTERREG-pályázat keretében egy bicikliút a határig. Ennek a párja a határ túloldalán Nagyszentmiklósra vezető szakasz, amelynek jelenleg a tervezése folyik – szintén INTERREG-keretek között.

Tanács Gábor