Közös kukoricakísérletek megtekintése Szegeden

A projekt tudományos eredményeinek hasznosításával megteremtődik a lehetősége olyan betegség-ellenálló gabonafajták előállításának és termelésének a régióban, amely által mérsékelhető vagy nagyrészt mellőzhető az egyre drágább és a környezetre is káros kémiai növényvédelem. A konferencián szakmai előadások sora vázolta fel a közös kutatómunka eredményeit. Ezeket kérésünkre dr. Purnhauser László projektvezető foglalta össze.

Román búza – magyar rezisztenciagénekkel

– A magyar-román határ két oldalán – Csongrád és Békés, valamint Temes és Arad megyében – termelt, az itteni feltételekhez jól alkalmazkodó magyar és román gabonaféléket gyűjtöttünk be, és cseréltünk ki egymással. Az együttműködés összesen 7 gabonafajt (őszi búzát, durumbúzát, tritikálét, rozsot, árpát, kukoricáz, valamint egy ősi búzafélét, az alakkort) ezeken belül pedig több, mint 90 magyar és román fajtát érintett. Munkánk során a fajták termőképességét, minőségét és betegség-ellenállóságát egyaránt tüzetesen megvizsgáltuk. A magyarországi kísérleteket Szegeden, a romániaiakat Temesváron, Lovrinban és Csanádon végeztük.

– Vizsgálódásunk során molekuláris markereket is alkalmaztunk folytatta a projekt vezetője. – Ezek a növénynemesítés olyan segédeszközei, amelyekkel már DNS-szinten is vizsgálhatjuk a növényfajták örökítő anyagának változékonyságát, rokonságát. Sőt, általuk egyes tulajdonságok génjeinek jelenlétét akár néhány napon belül is ki lehet mutatni – hagyományos nemesítési úton ez évekbe is telhet.

A projekt során markerekkel térképeztük fel a régióban termelt magyar és román búzafajták genetikai rokonságát, valamint a bennük fellelhető betegségrezisztencia géneket. Ezáltal hamarabb állítottunk elő olyan gabonákat, amelyek egyszerre több fontosabb betegséggel szemben védettek. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk különböző termőhelyeken gyűjtött gabonafuzárium izolátumok összehasonlító vizsgálatára. Kézzelfogható eredményként számolhatok be arról, hogy néhány román búzafajtába sikeresen vittünk át rezisztenciagéneket molekuláris markerek felhasználásával – tájékoztatott dr. Purnhauser László.

Előadások, tudományos publikációk

Temesvári fiatal kutatók a molekuláris nemesítési módszereket tanulmányozzák Szegeden

A két év krónikája nem szűkölködött eseményekben. Romániai egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók és gazdák érkeztek Szegedre – összesen nyolc szakember-találkozón, konferencián, szakmai továbbképzésen vettek részt. A projekttel kapcsolatos teendők keretében a Gabonakutató munkatársai több, mint tíz alkalommal látogatták meg a romániai partnerintézményeket; számos előadást tartottak Temesváron és Bukarestben.

Az eredményekről eddig négy tudományos publikáció jelent meg, további kettő megjelenés előtt áll. A szegedi kutatók emellett szakmai segítséget nyújtottak a temesvári Bánát Agrártudományi Egyetemen létrehozott molekuláris genetikai laboratórium tervezéséhez és működtetéséhez is. A projektben valamint a Gabonatermésztési Kutató Kht.-ben elért más kutatási eredményekből oktatási anyagot állítottak össze a Temesvári Agrártudományi Egyetem hallgatóinak. Az együttműködés folytatását is jelentheti, ha a már megírt és beadott új, közös kutatási pályázataik sikerrel járnak.

A bizakodás alapjául szolgálhat, hogy a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. a temesvári Bánát Agrártudományi Egyetemmel már kétszer nyert el határokon átnyúló, INTERREG-es „tükör” pályázatot. A most lezárult, 110 ezer eurós projekt munkálataiból a szegedi kutatóintézmény és a temesvári egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem és a Lovrini Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai is kivették részüket. (Munkatársunktól)