Amíg tavaly januárban Bács-Kiskun megyében mintegy húsz ember ellen indult határrendészeti eljárás, 2008 januárjában több mint félszáz határsértő ellen lépett fel a magyar hatóság tiltott határátlépés miatt – érzékeltette két egymást követő év hasonló időszakának összevetésével a megtapasztalt tendenciát az Ericinfo megkeresésére Gulyás Zsolt alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti szolgálatvezetője.

Több körözött bűnöző akad fenn a határon

Sajtótájékoztató a schengeni rendszer első tapasztalatairól a röszkei határállomáson

Amint arról portálunkon is többször írtunk, 2007. december 21-től él Magyarország déli és keleti határain az új határőrizeti rendszer, azaz miközben a magyarok immár bármifajta ellenőrzés nélkül kelhetnek át Ausztriába vagy Szlovákiába, Szerbia irányába szigorodott a határőrizet, az ezen a határszakaszon szolgálatot teljesítő határrendészek számítanak az Európai Unió külső bástyavédőinek.

A felderített illegális cselekmények számának növekedéséhez az is hozzájárult, hogy immár a magyar rendőrség is használja a Schengeni Információs Rendszert, amely naprakészen tartalmazza a nemzetközi körözési adatokat, azaz a be- és kiléptetésnél jelzi, ha valaki valamelyik tagországban körözés alatt áll vagy beutazási tilalom van vele szemben érvényben. Ennek köszönhetően már az év első hónapjában fedtek fel körözés alatt álló gépkocsikat is a Bács-Kiskun megyei határrendészek, holott Gulyás Zsolt beszámolója szerint erre tavaly egész évben nem volt példa.

– A Csongrád megyei szerb-magyar határon is növekedett az illegális migráció – jelzi Pál János alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, hogy Bács-Kiskunban nem elszigetelt jelenségről van szó. Az egy évvel korábbiakhoz képest mintegy 80 százalékos a növekedés: januárban tíz esetben fogtak határsértőket, összességében ötven embert állítottak elő. Ez jelzi: a zöldhatárnak nekiindulók nem egyedül próbálkoznak. Leggyakrabban spontán szerveződnek kisebb csoportokba, máskor embercsempészeknek fizetnek azért, hogy megszervezzék számukra az EU-ba való illegális bejutást.

Visszatérő határsértők

Pál János beszámolója szerint az embercsempészek ritkán vállalnak kockázatot, általában nem tartanak a csoporttal. Jellemző munkamódszerük, hogy klienseiket a szerb oldalon elkísérik a határövezetig, majd ott „irányba állítják” őket. A rendőrség információi szerint egyes embercsempészek garanciát is vállalnak, azaz ha visszatoloncolják ügyfeleiket, még egy kísérlet benne van az árban – talán ennek a gyakorlatnak is köszönhető, hogy az elfogott határsértők ötöde már nem először kerül idegenrendészeti eljárás alá.

A magyar határvédők a rendszeres konzultációk, tapasztalatcsere és közös vezetői értekezletek révén a felkutatott információkat átadják a szerb rendőrségnek, olykor az elfogottak mobiltelefonjai révén akár az embercsempész telefonszámával is segíteni tudják a szerb hatóságok munkáját – más kérdés, hogy az embercsempészetre szakosodott bűnözők erre vélhetően fel vannak készülve.

A bűnözők egyébként jellemzően 400 és 2000 euró közötti összegeket kérnek, ügyfeleik leginkább – az albán és bosnyák határ mentéről származó – szerb állampolgárok, kisebb arányban moldávok, macedónok, szomáliaiak, ghánaiak, irakiak, irániak. Az elfogottak nyilatkozatai szerint a határsértőknek nagyjából a fele Magyarországon maradt volna, a másik fele valamelyik nyugat-európai országba állt volna tovább, ha nem akad fenn a határrendészek védvonalán. (Munkatársunktól)