– Csak olyan parlamenti képviseletet tartunk elfogadhatónak, amely nem szab alsó cenzust, azaz valamennyi nemzetiségnek azonos feltételekkel biztosítja az országgyűlési részvételt – nyilatkozta az Ericinfo megkeresésére Alexov Ljubomír, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke. Az elnök szerint mindenekelőtt a politikai akaratnak kell meglennie, a részletek szabályozása már szakmai kérdés.

Nem lett alternatívája a kedvezményes mandátumnak

Változást várnak a helyi önkormányzati képviseletekben is, miután a korábbi törekvések zsákutcába jutottak. A Parlament ugyanis 2005-ben egyszer már megszavazta az úgynevezett kedvezményes mandátum intézményét, ami azt jelentette, hogy a kisebbségi választásokon a legtöbb szavazatot megszerzett aspiráns automatikusan tagjává vált volna a városi képviselő-testületnek is. Az Alkotmánybíróság viszont kifogást emelt ez ellen, mondván: az eljárás sértené a választójog egyenlőségének és közvetlenségének elvét. A vétó óta nem született újabb törvény, így továbbra sincs intézményesített kapcsolat a kisebbségi és települési önkormányzatok között.

A képviselettel összefüggő, megoldatlan kérdés az is, hogy ki vehessen részt a választásokon? Alexov Ljubomír leszögezi: nem támogatják a választói névjegyzéknek a legutóbbi önkormányzati választások idején alkalmazott gyakorlatát (a jegyzőnél bárki jelezhette szavazási szándékát). Álláspontjuk szerint ugyanis ez nem kiszűrte, hanem megkönnyítette a közösségen kívüliek helyzetét, akik nem a nemzetiség iránti elkötelezettségből, hanem kizárólag magánérdekből indultak vagy szavaztak nemzetiségi színekben.

Nonszensz, hogy egy választási eljárásban ne tudjuk, kik azok a választók, akiket meg kell szólítanunk

Az országos elnök szerint egy jól működő választási szisztéma elképzelhetetlen a helyi közösségek szerepvállalása nélkül, hiszen annak tagjai azok, akik érdemi kontrollt gyakorolhatnak – bonyolultabb kérdés, hogy ezt miként lehetne megvalósítani úgy, hogy ne csorbuljanak senkinek a jogai. Alexov Ljubomír szerint a jegyzői hatáskörbe utalt titkos névjegyzék hátránya az is, hogy ezáltal a képviselőjelöltek nem tudják azt, kik körében kampányoljanak.

– Nonszensz, hogy egy választási eljárásban ne tudjuk, kik azok a választók, akiket meg kell szólítanunk. Ez így nem választás, hanem delegálás, mivel egy-egy jelöltet azok támogatnak, akik a jelöltségét is megszavazták – fogalmazott az országos önkormányzat elnöke.

Feladatalapú finanszírozás: sok adminisztráció, kevesebb pluszpénz

A legutóbbi népszámlálás 4 ezer szerb nemzetiségű állampolgárt vett lajstromba. Az elnök szerint nagyjából ugyanennyire tehető azoknak a száma, akik szerbként Magyarországon élnek. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magyar megyéiben nyolc településen van helyi szerb kisebbségi önkormányzat: Csongrád megyében Szegeden, Deszken és Újszentivánon, Bács-Kiskun megyében Baján, Garán és Hercegszántón, Békésben Battonyán és Magyarcsanádon alakult kisebbségi testület.

A helyi önkormányzatoknál 2008-tól feladatalapú differenciált támogatást vezettek be. Ez azt jelenti, hogy amíg tavaly minden kisebbségi önkormányzat 640 ezer forintot kapott működési költségre, ettől az évtől már annak függvénye lesz a finanszírozás, melyikük mennyi többletfeladatot vállal magára: 550 ezer forintos marad a normatív támogatás, az e feletti részre pályázni kell. Ennek következtében lesznek, akik kevesebb, mások több pénzből gazdálkodhatnak. Alexin Ljubomír megjegyzi: a differenciált finanszírozás elvével egyetértenek, ám meglátása szerint az elérhető többletforrás mértékéhez képest túlbonyolították a rendszert. Miután az ezt szabályozó kormányrendelet csak december második felében jelent meg, nem volt elég idő a felkészülésre sem.

Ugyancsak változást hozott, hogy 2008 elejétől az országos kisebbségi önkormányzatok hivatalai társadalmi szervezet helyett önálló költségvetési szervként működnek, azaz kötelező felsőfokú végzettségű hivatalvezetőt és belső ellenőrt foglalkoztatniuk. Ezzel immár közvetlenül, pályázat nélkül megkapják az országos önkormányzatok a központi költségvetésből a támogatást, ám eközben átalakul, szigorodik az elszámolási rendszer is, nő az adminisztrációs teher. Az országos elnök ugyanakkor abban bízik: a kötelezően foglalkoztatandó jogi-közgazdasági végzettségű szakemberek szaktudása révén ezentúl nagyobb arányban tudnak élni az adódó pályázati lehetőségekkel. (Munkatársunktól)