Szerbiában egyelőre a vállalkozói kedv élénkítése is rendkívül nagy feladatot jelent a gazdaságpolitika számára – jelentette ki a DKMT Eurorégió gazdasági kamaráinak jubileumi ülésén, Szegeden dr. Stevan Vasiljev, a Szabadkai Közgazdasági Egyetem professzora. A Szabadkai Közgazdasági Egyetem nemrég felmérést végzett: összesen 2000 vállalkozás képviselőjét kérdezték meg, valamint 100, a bankszférában dolgozó szakembert. Azt tudakolták tőlük, miért vállalkoznak,, hány embert foglalkoztatnak, mennyi jövedelmet szereznek így, illetve hogyan finanszírozzák a vállalkozásukat.

Csak megélni akarnak, nem növekedni

Meglepő eredmények születtek a felmérés összegzésekor. Nagyon kevés a női vállalkozó, az összes vállalkozónak mindössze 5,6 százaléka. Vasiljev professzor szerint ez nagy baj, mert a családi vállalkozások működnek a legjobban, ott pedig gyakran meghatározó szerepük van a nőknek, akik a háztartás-vezetésben szerzett tapasztalataikat a vállalkozásban is kamatoztatni tudják. A vállalkozók 4,7 százaléka egyáltalán nem vett ki jövedelmet a vállalkozásából – nem tudni, ez a vállalkozások rossz jövedelmezőségét jellemzi-e, vagy inkább a jövedelem-eltitkolást.

Rengeteg új vállalkozás alakul Szerbiában, de nagyon sok meg is szűnik. A megalakult vállalkozásoknak mindössze 15,3 százaléka maradt fenn három évnél hosszabb időn át. A felmérésben szereplő valamennyi vállalkozótól megkérdezték: miért indította a vállalkozását? 50,6 százalékuk válaszolta azt, hogy esélyt lát a piacon. Nem bízott vállalkozása sikerében 49,4 százalék – de nem volt jobb ötlete, mást sem tudna kezdeni magával. Ezek a kényszervállalkozók nem tűzik ki maguk elé azt a célt, hogy vállalkozásuk növekedjék – csupán azt szeretnék, ha keresnének vele annyit, amennyiből olyan színvonalon megélnek, mintha volna valahol állásuk.

A DKMT Eurorégió gazdasági kamaráinak jubileumi konferenciája Szegeden

Az is jellemző, mondta Vasiljev professzor, hogy a vállalkozások nagyon kevés embert foglalkoztatnak. A többség önfoglalkoztató – másoknak munkahelyet csupán 21százalék teremt. Ötnél több embert pedig csak a vállalkozások 14 százaléka alkalmaz. A hagyományos szektorokban vállalkozók többsége idősebb ember – a fiatalok jellemzően az információtechnológia területén indítanak új cégeket. A legjellemzőbb azonban, hogy a vállalkozásra alkalmas, fiatal, jól képzett emberek elhagyják az országot.

Szlovéniától lehetne tanulni

Dr. Stevan Vasiljev emlékezetett rá: nagyon nehéz ma Szerbiában fölszerelni egy kisvállalkozást. A titói Jugoszlávia gazdasága is egyenetlen volt, Szlovéniában már abban az időszakban sokkal több vállalkozási tapasztalat halmozódott föl. A szlovén vállalatok nem mentek tönkre a háborúk idején. A szabadkai közgazdászprofesszor szerint a szlovén gazdaságot az is erősítette, hogy a nagyvállalatokat nem privatizálták a rendszerváltozás után, hanem – felhasználva korábbi nyugat-európai piaci tapasztalataikat –, korszerűsítették, egyes tevékenységeiket pedig hazai kis- és középvállalkozókból álló beszállítói hálózatokba szervezték ki.

A szlovén tőke, felhasználva a korábbi kapcsolatokat, befektetőként jelenik meg a volt Jugoszlávia többi államában. Nem szégyen tanulni tőlük, ebben a térségben ők a vezető gazdasági hatalom. A harmonikusan fejlődő szlovén gazdaságban nincsenek nagy területi különbségek; Ljubljana lakossága például alig növekszik, hiszen vidéken is jó színvonalon meg lehet élni. A mezőgazdaságot és a falusi turizmust is családi alapokra épülő, de viszonylag sok embert foglalkoztató kis- és középvállalkozások működtetik Szlovéniában.

Elvándorló fiatalok

Horvátország gazdasága messze elmarad Szlovéniáétól, de Szerbiánál ők is jóval előbbre tartanak. Horvátországnak hatalmas előnye a dalmát tengerpart, ám a turizmuson kívüli vállalkozásokkal ott is vannak gondok. Európai Uniós mintára azonban jobban kezelik a helyzetet, mint Szerbiában: míg Horvátországban 74 vállalkozásfejlesztési alap működik, addig Szerbiában mindössze 12.

Dr. Stevan Vasiljev pillanatnyilag a szerb gazdaság legnagyobb humánpolitikai problémájának a fiatal és képzett munkaerő elvándorlását tartja. Kétségtelen, hogy a fejlettebb országokban tapasztalatot és pénzügyi forrásokat halmoznak fel az ott dolgozók – nem mindegy azonban, hogy mennyi idő alatt erősödik meg legnagyobb foglalkoztatónak számító kkv-szektor Szerbiában. (Munkatársunktól)