Három ország természetvédői gyűltek össze június 29-én a vajdasági Monostorszegen, hogy együtt megünnepeljék a Duna napját.
 | | A Sveti Dunav hajója megérkezik Monostorszegre |
|
A Bajai Ifjúsági TermészetvédÅ‘ Egyesület vÃzitúrázói például kajakokon érkeztek a Zombor magasságában lévÅ‘ Duna-menti faluba, Monostorszegre (Backi Monostor). A Sveti Dunav (Szent Duna) újvidéki civil szervezet csapata hajón érkezett, sok órás út után. De jöttek természetvédÅ‘k, újságÃrók a horvátországi EszékrÅ‘l, Belgrádból, Apatinból. Monostorszeg arról nevezetes, hogy ott számos helybeli még ma is a hagyományos, természethez közeli módon él: kotlós kelti ki a csibéket, vannak lovas kocsik, működik a kovácsműhely. A Duna napja egybeesik a Péter-páli búcsúval – ezért is sok vendég érkezett a faluba.
A természetvédÅ‘ket a Vajdasági Erdészeti Közvállalat kirándulásra vitte a falu közelében lévÅ‘ ártéri erdÅ‘kbe. Rejtett utak, tanösvények, ritka növények – mindez látható itt, úgy, ahogyan a fejlett világban kitalálták arra, hogyan lehet az ember szemléletét formálni: ne tönkretenni akarja a természetet, hanem próbáljon meg együtt élni vele! Ezt a célt szolgálta Szrgyan Gyuranovics kitűnÅ‘ természetfilmje, amely Monostorszeget és a környékét mutatja be. Természet és kultúra összefügg – sugallja a film. Nemcsak Ljubica, a vaddisznó él háborÃtatlanul csÃkos malacaival a falu melletti erdÅ‘ben, hanem számos kézműves mesterséget űznek jövedelmezÅ‘en öregebbek, fiatalabbak a faluban.
 | | Vukovári mementó a horvát oldalon |
|
Mindez talán nem számÃtana különlegesnek, ha nem egy háborúk, új országhatárok által felszabdalt térségben szervezÅ‘dne. Errefelé azonban szimbolikus értéke van annak, hogy a természet nem ismer határokat. A vizek átfolynak, a madarak átrepülnek, csak az embereknek kell várakozniuk a határállomáson. Errefelé a Duna a határ a még mindig meglehetÅ‘sen rossz államközi viszonyban lévÅ‘ Szerbia és Horvátország között. A Sveti Dunav csoport hajója az egykor szétlÅ‘tt Vukovár elÅ‘tt haladt el – a folyóról látni az újjáépÃtett házak piros tetÅ‘it, meg a mementóként otthagyott, golyó szaggatta tornyot. A Közép-Duna a maga hallatlan természeti értékeivel, ártereivel, hal-, vad- és madárvilágával DévénytÅ‘l a Vaskapuig tart – fÅ‘ként Magyarország, Horvátország és Szerbia területére esik.
 | | Jó hangulat a Sveti Dunav hajóján |
|
Szerbiában a civil szervezeteket több amerikai alapÃtvány támogatja. A monostorszegi kultúrházat is – többek között – a USAID és a Rockefeller Brothers AlapÃtvány támogatásával újÃtották fel. Mintha csak jóvá akarnák tenni a civil szervezetek aktivistáival azt a kárt, amit a rossz politika, a rá következÅ‘ háborúk és a NATO-bombázások okoztak. FordÃtva is igaznak tűnik a dolog: sok olyan ember van Szerbiában, aki kiábrándult a politikából, de valamilyen közéleti aktivitást keres magának, és megtalálja a környezetvédelmet. Ilyen ember például Daniela Sztojkovics, a Sveti Dunav alapÃtója és vezetÅ‘je, aki a szerb nyelv és irodalom tanáraként végzett, sok éven át kulturális menedzser volt. Åt például a Dunáról szóló versek szeretete indÃtotta a folyóval foglalkozó szervezet létrehozására.
A Sveti Dunav a szemlélet formálásával, a gyermekek természetközeli nevelésével, kommunikációval foglalkozik fÅ‘ként. A környezetvédelem olyan tevékenység, amely egy közeli perspektÃvák nélküli országban értelmet ad sok ember életének. Mindez azonban mégis szinkronban van a legújabb európai célkitűzésekkel – például a falusi turizmus fejlesztésével. Monostorszeg környékén most épül ki a kerékpárút-hálózat, amelyen majd az ökoturisták érkeznek – Via Pacis Pannoniae – a Béke útja Pannóniában a neve.
 | | Monarchia-beli zsilip Monostorszeg mellett |
|
Monostorszegen könnyekig meghatódva emlékeznek David Reederre, aki utolsó éveiben itt élt, és aki Szrgyan Gyuranovics filmjének is ihletÅ‘je volt. Tamás EnikÅ‘ Anna, a Bajai Ifjúsági TermészetvédÅ‘ Egyesület tagja, a 14 Duna-menti ország 84 civil szervezetét egyesÃtÅ‘ Duna Környezetvédelmi Fórum (DEF) elnöke azt mondta errÅ‘l a Duna napján: DavidtÅ‘l tanulták, hogy a természetvédelmet nem lehet anélkül elképzelni, hogy a helyi emberek a természettel harmóniában élnének. A nagyvárosban lakók körében divatos ökoturizmusnak akkor van értelme, ha vannak, és hosszú távon is maradnak olyanok emberek, akik ténylegesen a természet közelében élnek.
Tamás EnikÅ‘ Anna szerint számos környezetvédÅ‘ szervezet tevékenysége abban merül ki, hogy tiltakoznak valami ellen. Akik Monostorszegen összegyűltek pénteken a Duna napját ünnepelni, a pozitÃvan gondolkodók közé tartoznak: nem megakadályozni akarnak valamit, amit károsnak tartanak, hanem elÅ‘segÃteni mindazt, amit hasznos gondolnak.