Beállítás kezdőlapnak
Hőmérséklet: °C


  • Programajánló
  • E-Market
  • Piactér
  • Rádió
  • Archívum
  • Hírlevél
  • Keresés a hírek témaköreiben:

  • Keresés az adatbázisban:

  • Összetett keresés
    -tól -ig

  • A DKMT aktuális programja
  •  
  •  
  •  
  •  

Kazalszám viszik Szegedről a virágot

Mezőgazdaság - 2008-03-15 19:29:28
A szegedi virágpiacot a román EU-csatlakozás mentette meg – de ha a helyzet nem változik, ez csak ideiglenes mentőöv lehet. Stronner Csabával, a szegedi virágpiac ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

 

Luxus lett a virág

 

– Van valami speciális a vágott virágok piacában más mezőgazdasági terményekhez képest?

– Mi itt nemcsak vágott virágot, hanem cserepes és balkon-növényeket, száraz virágot, műtrágyát, csomagolóanyagokat is árulunk. Tudomásul kell venni, hogy ezek valójában luxuscikkek. Az energiaárak növekednek, a fizetőképes magyar kereslet évről évre csökken. Ezen nem segítenek a kampányszerű akciók sem, mint a Valentin-nap, amit mindenki a virágkereskedőkhöz köt, pedig olyankor szinte alig fogy több virág a szokásosnál. Ebben a helyzetben a megnövekedett román forgalom pont arra elég, hogy a termelők fejét a víz fölött tartsa. Egy ideig.

 

– Nekik még van rá pénzük? Azért annyival náluk se jobb.

– Máshogy viszonyulnak a dologhoz. Nálunk egy kereskedő egy-két köteggel visz a boltjába: úgy van vele, ha elfogy, legfeljebb még egyszer fordul. Ha az ember elmegy egy magyar esküvőre, ott kötnek egy menyasszonyi csokrot, meg egy asztaldíszt, és azzal vége. A románok inkább olcsóbb virágot visznek, de abból kazalszám.

 

– A szerbek teljesen elvadultak innen?

– A piac nyitása után egy-két évig ők jöttek tömegesen. Érkeztek Belgrádból is, de főleg a Vajdaságból, le egészen Újvidékig. Aztán közbejött a háború. Mostanában kezdenek visszaszokni. Kevesen vannak, de ők sokat visznek. A románok meg sokan vannak, és sokat visznek.

 

Kenyával versenyzünk

 

Románia klímája pont annyira alkalmas virágtermesztésre, mint a miénk. Miért nem termesztenek maguknak, ha ekkora a kereslet?

– Ebben a tekintetben mi szerencsések voltunk, mert nálunk a kádári időkben maradt lehetőség az önálló gazdálkodásra, náluk pedig nem. A virágtermesztés bonyolult és költséges dolog, a semmiből nem lehet elkezdeni. Mi is azért vagyunk bajban, mert ahogy cipőből-ruhából, virágból is csak nagy mennyiségű és jó minőségű árut érdemes termelni. Kenyából, Kolumbiából is megéri a virágot repülővel idehozni. A mostani piacon csak holland technológiával lehet az ember versenyképes. Egy hektár modern, automatizált, klímakompjúteres üvegház felépítése kétszáz millió forint, ebben lehet korszerű terméket előállítani. Erre Magyarországon senkinek nincsen pénze.

 

– Akkor még mindig nem értem, hogy Romániában miért nem fognak bele, elvégre tőkéjük nekik sincs.

– Itt azért volt szakértelem, meg valamilyen üvegház, fólia, amit lehetett toldozgatni-foldozgatni. Ha kétszáz milliót nem is tudunk költeni egy hektárra, de hatvan-hetven millióból egy gyenge közepes üvegházat már össze lehet hozni. Ami lényeges, hogy Magyarországon volt agrárértelmiség, volt ennek hagyománya, így ez a réteg ki tudta használni, ha adódott lehetőség. Érdekes módon a sokat szidott Torgyán József minisztersége alatt volt utoljára üvegház-építésre támogatás.

 

Ezek szerint nem kell félni, hogy Románia konkurenciát jelent majd önöknek?

– Tőke nélkül nem. Az viszont előfordulhat, hogy később egy dán, holland vagy belga cég ledob néhány hektár üvegházat a határ túloldalán, és megsorozza velük a piacot.

 

Fele királyságunk

 

– Honnan érkezik a román vevőkör?

– A legmesszebbről Suceava-tól jönnek el, hétszázhetven kilométer távolságról. De van kolozsvári, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi vevőnk is szép számmal. A legtöbben természetesen a közeli nagyvárosokból, Aradról, Temesvárról, Nagyváradról, Szalontáról autóznak Szegedre. Ez persze csak addig tart, amíg normális áron jó minőségű árut találnak. Ha így morzsolódik le a termelői réteg, előbb-utóbb odébbállnak, hiszen az autópályán egy-kettőre Hollandiába érnek.

 

– Gondolom, Romániában is jól körülírható alkalmakra vesznek az emberek virágot. Mennyire esnek egybe ezek a napok a Magyarországon egyébként megszokottakkal?

– Az egyházi ünnepek náluk majd egy hónappal később vannak, a nemzetközi napokat – nőnap, anyák napja – viszont akkor tartják, amikor mi. A ballagás náluk nem olyan nagy ünnep, mint nálunk. Ellenben van a Márciuska, ami egyfajta tavaszköszöntő ünnep. Régebben Magyarországon a népszerű névnapokra is fel kellett készülnünk, de ma már annyira felfutottak a kevésbé hagyományos keresztnevek, hogy erre sem lehet alapozni.

 

Mekkora részét képezi a román vevőkör a teljes forgalomnak?

– Közel a felét.

 

Tanács Gábor

Megtekintett oldalak: 4,099,250

A projekt partnerei: