Több mint 900 termálkút van Magyarországon – a többségüket azonban nem használják, mert eddig csak néhány felhasználási forma honosodott meg. Pedig a termálenergia lényegesen több célra hasznosítható – erre példa Ausztria, azon belül is Stájerország, ahol 75 szervezetbÅ‘l álló konzorcium és kompetenciaközpont működik a termálvízben rejlÅ‘ lehetÅ‘ségek kiaknázására. Az Európai Bizottság kutatási alapjából támogatják azt a projektet, amelyben a termálvagyon jobb felhasználását kutatják öt ország – Ausztria, Magyarország, Románia, Horvátország és Szlovénia – szakemberei.

Az Alföldön van a legtöbb és a legmelegebb víz

A programban részt vesznek egyetemi kutatóhelyek, a fejlesztési szervezetek, továbbá a geotermikus energia, illetve a termálvízbÅ‘l kivonható anyagok hasznosításával foglalkozó cégek – összesen 12 szervezet képviselÅ‘i. Egyebek között a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ), illetve a Dél-alföldi Fenntartható FejlÅ‘désért Közhasznú Alapítvány (DAFKA), vagy a szolnoki székhelyű, geotermikus erÅ‘művek tervezésével foglalkozó cég, a Central Geo Kft. Nem véletlen, hiszen az Alföldön van a legtöbb és a legmagasabb hÅ‘mérsékletű termálvíz – hosszú távon mind ipari, mind az energetikai felhasználásában nagy lehetÅ‘ségek rejlenek.

Grassely Norbert, az Észak-alföldi Innovációs Ügynökség igazgatója elmondta: a termálenergiát ma leginkább fürdÅ‘kben, gyógyászati és idegenforgalmi célokra hasznosítják. FÅ‘ként Magyarországon üvegházakat, hajtatott kertészeti és állattenyésztÅ‘ telepeket is fűtenek a melegvízzel, sÅ‘t, a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben született technikai megoldások segítségével középületek, lakótelepek fűtésére is használják. Ezek a megoldások azonban környezetvédelmi problémákat okoznak, és a hatásfokuk sem igazán jó.

Geotermikus erőművek

Ma már olyan zárt rendszerű termálerÅ‘műveket is alkalmaznak, ahol a mélybÅ‘l felhozott víz nem is kerül érintkezésbe a levegÅ‘vel: leadja a hÅ‘t, és visszasajtolják a mélyrétegekbe. A termálvíznek a hÅ‘ csak az egyik felhasználható értéke. A benne lévÅ‘ különféle sók gyógyászati hasznosítása már ismert. Az viszont kevésbé, hogy kivonva más célra, például tisztításra alkalmas vegyületek is nyerhetnek belÅ‘le.

A közös kutatás témája az is, hogy miként lehet megakadályozni a termálvízben lévÅ‘ sók lerakódását a csÅ‘rendszerek belsÅ‘ felületén. Ez a jelenség ugyanis rontja az energetikai felhasználás hatásfokát, a csövek rendszeres tisztítása pedig növeli a költségeket.

Környezetvédelmi szempontok

Magyarországon gyakori panaszuk a hajtatásos zöldségtermeléssel foglalkozó cégeknek, hogy környezetvédelmi okokból visszasajtoltatnák velük a hÅ‘jét leadott termálvizet a talajba. Ez viszont erÅ‘teljesen megnövelné a költségeket, gyakorlatilag elveszne általa az olcsó energia nyújtotta elÅ‘ny. A mostani projekt céljai közé tartozik olyan ülepítési, tisztítási módszer kidolgozása, amely megfelelÅ‘en megtisztítaná az elhasznált termálvizet a benne lévÅ‘ vegyianyagoktól, így tisztítás után az élÅ‘vizekbe is lehetne azt vezetni. Polgáron, az ottani fürdÅ‘ mellett már van egy ígéretes kísérlet: az eddigi sóstó-rendszerű tisztítással szemben mocsaras-köves felületen tisztítják a fürdÅ‘bÅ‘l kikerülÅ‘ termálvizet.

Az Európai Bizottságnak nincs kötelezÅ‘ elÅ‘írása arra, hogy a termálvizet kötelezÅ‘ visszasajtolni a talajba. A vízkeret-irányelvekbÅ‘l azonban az következik, hogy a tökéletlen tisztítási módszerek alkalmazása mellett nem szabad az élÅ‘vizekbe vezetni a használt termálvizet. Így mindenképpen olyan módszereket kell találni, amelyek segítségével összeegyeztethetÅ‘k a gyógyászati és energetikai hasznosítás és a környezetvédelem szempontjai.

Végezetül megkérdeztem: Szerbia miért maradt ki a projektbÅ‘l, hiszen déli szomszédunknál is jelentÅ‘s mennyiségű termálkincs rejtÅ‘zik a föld alatt. Grassely Norbert azt válaszolta: az Európai Bizottság pályázati szabályai szerint nem EU-tagország csak 10 százaléknál alacsonyabb mértékben részesülhet a támogatásból. Választani kellett Horvátország és Szerbia között, és a konzorcium tagjainak többsége Horvátországot választotta.

Tanács István